A pirotechnikai elegyek fajtái halmazállapot és működés szerint:

 

- porkeverékek (követelmény, hogy nagyon gyorsan égjenek; ilyen porkeverékek a villanó- és durranóelegyek, feketelőpor)

- préselt elegyek, préstestek (mechanikai nyomással préselik össze; pl.: préselt csillagok, késleltetők, szikraszökőkutak töltetei)

- gyúrt és vágott elegyek (készítésük során a porkeveréket kötőanyaggal és oldószerrel keverik össze, melyből egy massza, "tészta" keletkezik, amit megfelelő méretre vágás után kiszárítanak; csillagokat készítenek ilyen eljárással)

- granulátumok: az elegy és oldószer keverékét egy betonkeverő szerű dobba rakják, melyben apró kavics, borsó, esetleg zab - bár ez sokáig izzik az elegy leégése után - van mint hordozóanyag; a keverő forgatásával az elegy felkerül a hor-dozófelületre és egy drazsészerű termék keletkezik; szemcsés lőpor gyártására használják, valamint csillagok előállítására; ilyen módszerrel készülnek a színváltós csillagok, vagyis egymás utáni rétegekben különböző színt adó elegyeket visznek fel a hordozóra, utolsó rétegben feketelőpor kerül minden csillagra a könnyebb meggyulladás érdekében.

- mártott elegyek (az elegyet, úgy mint a gyúrt és vágott elegyeknél, kötő-anyaggal és oldószerrel keverik össze, majd egy hordozófelületet {drót, fémhüvely, durranóeleggyel töltött petárda vége stb.} belemártanak a keverékbe, esetleg többször, majd megszárítják; így készül a csillagszóró, a gyufa, a stopinszál és a különböző gyújtók, gyullasztólapok)


Működésük szerint

- Fekete lőpor (puskapor; füstös lőpor; fekete füstű lőpor)
A fekete lőpor finomra őrölt kálium-nitrát (közismertebb nevén salétrom), kén és faszén 75:15:10 tömegarányú mechanikus keveréke. Ez a keverék olyan stabil, hogy száraz helyen tárolva minőségét évtizedeken keresztül megőrzi. Színe pasztellszürke és homályos fényű. A megfelelően elkészített lőpor nem piszkolja be az ember kezét és papíron sem hagy nyomot. Nedvességtartalma maximum 1 % lehet, mivel a 15 % feletti víztartalmú lőpor elveszti gyúlékonyságát. Ütésre kevésbé érzékeny, mint más robbanóanyagok, viszont igen érzékeny lánggal, sőt fémtárgyak egymáshoz ütődésekor keletkező szikrával való érintkezéskor. Égési sebessége kb. 400 m/s. Gyártása az összetevők dobban, görgőjáratokon való aprítása után (a keletkező anyag a lisztlőpor) a sajtókban és görgőjáratokon történő préselésen keresztül (lőporlepény jön létre) a szemcsézőgépeken szemcsézéssel és a szemcsék csiszolásával, szitával való osztályozásával (egyforma szemcsékből álló szemcsés lőpor a végtermék) fejeződik be.
A fekete lőpor a pirotechnikai termékeknél elsősorban, mint alapanyag jön számításba. Általában a különböző égési sebességű lőporok közül a lassabban égőket használják, de a feldolgozás során ezeket adalékanyagokkal még lassabban égővé teszik. Főként gyújtásra használják (pl. granulált csillag külső rétege), de hajtóanyagként (rakéták) és robbanótöltetként (tűzijáték bombák bontótöltete) is szolgál.

- NC (nitrocellulóz lőpor; füst nélküli lőpor; gyér füstű lőpor)
Ez nem egy keverék, hanem egy vegyület. Alapanyaga a cellulóz salétromsavval képzett észtere, illetve nitrátja a piroxilin, melyet nitrocellulóznak is neveznek. Égése sárga lánggal történik, füst képződése nélkül. Lefojtva viszont nagyobb az ereje, mint a feketelőporé. Égési sebessége 800 m/s, 1 kg elégésekor 900 l gáz keletkezik. Gyártására természetes cellulózt (gyapot, fa ,kender, len) használnak. Speciális kémiai kezelésnek vetik alá a növényt, mely által tiszta cellulózt nyernek. Ezt kénsav és salétromsav elegyével nitrálják, amely folyamat végén piroxilint kapnak.

- Blitz-elegy
Kálium-klorát, antimon-triszulfid és alumínium púder keveréke. Alkalmazzák: hanggránát, ingerlő ködgyertya, tűzijáték bomba stb. termékekben.

- Fotoelegy
Általában magnézium és valamilyen klorát vagy nitrát pl.: kálium-nitrát 50-50 %-os keveréke papír vagy más anyagú zacskóba töltve. Rövid ideig tartó erős fényhatás keltésére használják a hadiiparban, pl. éjszakai fényképezésre.

- Villanóelegy
Rendszerint bárium-nitrát, magnézium vagy alumíniumpor és fenyőgyanta száraz keverékéből áll. Pillanatszerű erős fényvillanást és nagy erejű hanghatást adó elegy.

- Bengálelegy, csillagelegy
Könnyen égő anyagok (faliszt, tejcukor), klorátok vagy nitrátok, lángszínező anyagok, kötőanyag (pl. sellak) keveréke. Bengálfáklyák, bengálégők előállítására használják. A megfelelő színt (vörös, sárga, kék, zöld, fehér) adó keveréket fém vagy papírhüvelybe döngölik. Égésekor a kívánt színű láng szürkésfehér füst kíséretében jelenik. Itt jegyezném meg, hogy többektől hallottam már tévesen a "görögtűz" elnevezést alkalmazni, például az augusztus 20-i tűzijátékon az Erzsébet-hídról hulló vízesésre. A "görögtűz" azonban vörös fényt adó bengálelegy. Az ezzel töltött bengálfáklyák a Citadellán és esetenként a budai Duna parton láthatóak. A csillagelegy a tűzijátékokban alkalmazott granulált és préselt csillagok alapanyaga.

- Füst és ködelegy
Füst: szilárd szemcse levegőben. A füstelegyek lassú égésű pirotechnikai keveréket tartalmaznak: kálium-klorát, tejcukor, színezek (porfesték). A cukor égésekor keletkező hő hatására - melyhez oxidálószer a kálium-klorát - a szerves színezékek elszublimálnak és erősen színezett tömény füstfelhőt hoznak létre. Azért használnak cukrot, mert alacsony hőmérsékleten (450 oC) izzik el, a magasabb hőmérséklet a szerves színezékeket elbontaná. Az égés során - a fekete füst kivételével - lángképződés nincs. Lehetséges füstszínek: fekete, fehér, sárga, zöld, piros, kék, lila, narancssárga, rózsaszín. Jelzésre, füstgránátokban alkalmazzák.
Köd: folyadékcseppek levegőben. Lángmentes, lassú égésű, intenzív ködöt fejlesztő elegyek. Nagyobb méretű ködösítésre a leggyakrabban az úgynevezett Berger-keveréket (cinkpor, szén-tetraklorid, kálium-klorát, ammónium-klorid és magnézium-karbonát keveréke) vagy megfelelő anyagban felitatott olajat (pl. gázolajat, paraffinolajat) használnak és azt fémdobozba döngölik, majd légmentesen leforrasztják. Begyújtása után a levegő páratartalma az elégő anyagra kicsapódik és ez adja a ködöt. Kisebb ködök előállítására a valamilyen glicerin és víz keverékét alkalmazzák, mely felhevítésekor gőzpárát ad (füstgépek: koncerten, discoban).

- Késleltetőelegy, gyullasztóelegy
Késleltetőelegy: bórt, wolframot vagy szilíciumot tartalmazó általában hengeresre préselt elegyek bizonyos idő alatt meghatározott hőmennyiséget termelnek, amellyel már egy erőteljesebb reakció is beindítható. Követelmény, hogy biztonságos legyen, megfelelő hőmérsékleten égjen, időben stabil és könnyen gyújtható, valamint füstszegény legyen.
Gyullasztóelegy: a késleltető után rakják a termékbe. Feketelőporos elegy, magas hőmérsékleten és sok salakkal ég, szintén füstszegény az égése.

- Termitelegy
Iparban, katonaságnál használt vas-oxid, alumínium elegy, amely meggyújtva nagy hőmérsékletre hevül (3500 oC fölé) és az alumínium a vas-oxidot fémvassá redukálja. Ezzel az eljárással vasöntvények, hegesztések (sínhegesztés) stb. készíthetők. A termitelegy gyújtását speciális vaspatron gyújtóval végzik. Megjegyzem csillagszóróval is begyújtható.

- Szökőkútelegy
Feketelőpor alapú 3-20 %-os fémportartalmú elegyek. Égésükkor nagy gázképződés a jellemző, mely kiveti a meggyulladó fémport, ami szikrakévét húz.

- Rakéta hajtóelegy
Feketelőpor alapú vagy tiszta feketelőpor és 5-6 % nedvességtartalmú faszenet tartalmazó elegy. A nedves faszén tovább ég, tovább látszik az égő szén, ezáltal hosszabb szikracsóvát húz a rakéta. Rakéta hajtóanyagnak alkalmazzák.

- Dörzselegy
Gyufa végén, petárda végén a termékek indítására szolgáló elegy. Kálium-klorát, üvegpor, ragasztóanyag, foszfor keveréke.

- Vízesés elegy
Az elegyben a fémdarabkák, - melyek köröm nagyságú alumínium darabok, flitterek - kálium vagy bárium-nitrátos keverékben vannak. Az elegy égési sebessége 1-2 m/s, a meggyulladó fémdarabok hullva több másodpercig égnek. A földre leesve tovább égnek és pattogva ugrálnak szét, vízbe esve az izzó fémrészek reakcióba lépnek a vízzel és a keletkező hidrogén apró pukkanásokkal ég el. Az égő fémrészek egyes termékeknél a víz alatt tovább izzanak.

- Fütyülő elegy
Az elegy oxidálóanyagként kálium-perklorátot, égőanyagként nátrium-szalicilátot vagy nátrium-benzoátot tartalmaz. Égése nagyon gyors, annyira, hogy a saját lángját elfújja. Csőbe belepréselve és meggyújtva az anyag rétegenként ég el. A gyors egymást követő, nagy sebességű gázkilövellések egy bizonyos frekvencián jönnek ki (akár 100 decibel is lehet). Az ilyen gyors lüktetéssel kiszabaduló gáz sípoló hangot kelt. A kiáramlás során a berezonáló cső is hangot ad.

Bár a pirotechnikai elegyeket felhasználási céljuk, összetételük, megjelenési formájuk és még sokféle szempont alapján lehetne csoportosítani, az előbbiekben leírt felosztás átfogó képet ad az elegyek sokféleségéről.