Történelem

A tűzijáték "...szabadban, az esti órákban, színes rakétákból és tűzi mutatványokból rendezett látványosság..." melynek történetét a lőpor feltalálásával szokták kezdeni, azonban már jóval régebbi időkben is használtak különféle köd- és tűzeffektusokat az egyiptomi papok, hogy ezzel vallási tanaik szolgálatába állítsák a népet...
... ezután következtek a kínaiak a fekete lőporral. Ókori feljegyzéseikben i.e. 2000.-ben megemlítik a salétrom, kén, szén tartalmú tűzijátékszereket és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat, görögtüzeket, melyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá a résztvevők számára.
Kínában Li Tian-t tisztelik a lőpor feltalálójaként, aki a Song Dinasztia idején: 960-1279 között élt valamikor. Liuyangban, a kínai tűzijáték ipar központjában hatalmas szobra van, és minden évben tűzijáték versenyekkel, több napig tartó ünnepségsorozattal emlékeznek meg róla.

A VIII. században a lőpor továbbfejlesztői az arabok voltak, akik karavánok segítségével juttatták el Európába. A XIII. századtól a XVIII. századig közel 500 évig a harcászatban és kb. 230 évig a bányászatban alkalmazták.
Érdekes tény, hogy a bányászatban a feketelőport először Magyarországon alkalmazták. 1647-ben Weindl Gáspár "jövesztésre" használta Selmecbányán. Később egész Európában átvették ezt a módszert.
Az Európaiak a XVI. században csodálhatták először a tűzijáték rakétákat. Magyarországon először Mátyás király és Beatrix esküvőjén, a Visegrádi Palotában lehetett látni. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot - és rendeztek is, főleg házasságkötések alkalmával.
Azóta az egész világon elterjedt, és a rendezvények elengedhetetlen kellékévé vált.
Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt szünetelt a műsor. Később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett. A háború után 1954-ben volt először tűzijáték, de 1956 után 10 évre betiltották. 1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén és formájában.
A rendszerváltás után megszaporodó rendezvények, és az ezzel megnövekvő igények tették szükségessé a korábbi drága, nagy állami tűzijátékok mellett a magán megrendelőknek is elérhető, tűzijáték szolgáltatás újraélesztését. Ebben úttörő szerepet vállalt Tóth Ferenc, aki kitartó munkával, és elhivatottsággal harcolt a tűzijátékok elismeréséért, és az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítéséért.
Megjelent az árban, és technikai eszközökben is kisebb, elérhetőbb tűzijáték, amely mára vállalati, céges, városi, falusi és magán ünnepségek elengedhetetlen kellékévé vált.

Ma Magyarországon évente több, mint 1000 tűzijátékot rendeznek.